Kezdőknek
10 dolog, amit nem tudtál a kadarkáról
Az alábbi információk kezdő borkedvelőknek szólnak, a haladók kattintsanak a TUDÁSTÁR menüpontra!
1. Nem vizezték fel
Ha kadarkát rendelünk, ne lepődjünk meg a színén: a kadarka borok nem olyan mélybordó színűek, mint mondjuk egy cabernet sauvignon. Élénk rubinszínűek, és ez így van rendjén, a kadarka szőlőbogyójának héjában ugyanis kevesebb színanyag van – ebben hasonlít a híres francia Burgundia borvidék pinot noir boraihoz.
2. Fűszeres, kedves
Milyen tehát a kadarka? A színe tehát világos, rubintos, illata pedig gazdag és fűszeres. Ízben zamatos, közepes testű, savai frissítőek és viszonylag alacsony a tannintartalma (a tannin, másnéven csersav az, amit a szájunkban oldalt érzünk, és kicsit összehúzza a szánkat).
3. Tévhit, hogy csak fiatalon jó
Sokan úgy tartják, hogy a kadarka a mindennapok bora, és lehetőleg egy-két éven belül ajánlatos elfogyasztani. A fent klónszelekciónak köszönhetően (lásd lejjebb) azonban már komoly, hosszan eltartható kadarkák is születnek. A minőséget emeli a hozamkorlátozás is, ami annyit tesz, hogy nem hagyják végtelenül burjánozni a fürtöket, kevesebbet hagynak fent a tőkén, amelyek viszont így koncentráltabbak lesznek.
4. Paprikás hangulatban
Fűszeressége miatt a kadarka remekül illik a paprikás ételekhez, mint a halászlé vagy a csirkepörkölt. Könnyebb teste és alacsonyabb tannintartalma miatt vadételekhez, marhahúsokhoz ne adjuk, azok ugyanis elnyomnák a bort. A kadarka kiváló még magában vagy egyszerű borkorcsolyákkal is, hosszú baráti beszélgetések kísérőjeként.
5. Zenekarban is szépen muzsikál
A kadarka fajtaborként kiváló, de nagyon szépen lehet házasítani is, azaz más borokkal keverni, idegen szóval az ilyen házasított bor a cuvée. Nem kóstoltatok még kadarkát? Ha ittatok bikavért, akkor kadarkát is, ugyanis Egerben és Szekszárdon is kötelező a bikavérbe legalább 5% kadarkát tenni.
6. Csak fogy és fogy…
Egyes írásos emlékek szerint egykor Magyarország szőlőterületének 70%-a kadarka volt, ma azonban több a fehérszőlő, mint a kék, és a kékszőlők közül is előtérbe kerültek a híres nemzetközi szőlőfajták, mint a merlot vagy a már említett cabernet sauvignon. 2008-ban még több mint 600 hektár kadarka volt Magyarországon, és már az a mennyiség is sorozatos kivágások eredménye volt, 2021-ben pedig mindössze 273 hektárt tartanak számon.
7. Mentsük meg a kadarkát
Manapság világszerte felismerték a borászok, hogy a helyi szőlőfajtákat nem véletlenül termesztették őseink, azok illenek legjobban a klímához és a talajhoz, ezért mindenütt igyekeznek visszatérni a gyökerekhez. A kadarkát is érdemes újból felfedezni. A borászok már felismerték értékeit, itt az ideje, hogy ti, fogyasztók is megszeressétek, hiszen évszázadok óta itt van, a miénk és kedves a szívünknek. Kóstoljátok és vegyétek, hogy ismét növekedni kezdjenek a kadarkával beültetett területek!
8. A problémás primadonna
A kadarka igen érzékeny szőlőfajta, olyan, mint egy kényes primadonna (ezért is hagytak fel vele sokan). A nehezebb évjáratokban az egész kadarkatermést elviheti egy kora tavaszi fagy, vagy ha a tavaszt túléli, akkor az őszi esőzések okozhatnak károkat.
9. Kunság, Szekszárd, Eger
Az ország 22 borvidékéből 10-ben egyáltalán nincs kadarka. A legtöbb kadarka a Kunsági borvidéken terem (86,2 hektár), ezt követi Szekszárd (75,4), majd Eger (33). Említésre érdemes még Hajós–Baja (24,8), Villány (21) és Csongrád (11,9). Balatonbogláron, a Bükki borvidéken, Etyeken, a Mátrában, Pécsett és a Tolnai borvidéken 10 hektárnál kevesebb van.
10. Klónok támadása?
A kadarka érzékenysége nem tántorította el az elszánt borászokat, akik inkább megbízták a kutatókat, hogy segítsenek. Sikerült is kiválasztani olyan kadarkaklónokat, amelyek ellenállóbbak, a boruk pedig ízgazdagabb, koncentráltabb. A klónokat ne úgy képzeljük el, mint az amerikai génmódosított kukoricát, a szőlőnövény továbbra is természetes és nem manipulálták, csupán megkeresték a legéletrevalóbb egyedeit, a kadarkák „telivéreit”.